Jön a tavasz, jön, jön, jön

És hálajóistennek kisasszonkának nő a szabadlevegő- és a mozgásigénye. Már most látszik, hogy délelőtt ÉS délután is le fogunk járni. Persze innentől kezdve erősen kérdésessé válik, hogy lesz-e vacsora meg ebéd meg tiszta bugyi.

Ettől persze még vidáman bóklászunk a világban, tegnap pl. a Népszigeten voltunk, barátkoztunk a kecskékkel. Nem nagyon. Nem közelről. Amint egy kecske megközelítette a kerítést, a lány rögtön közölte: menjünk innen. De ilyen könnyen nem adom ám:) Viszont árokban bogarászni, apával kukabúvárkodni, virágot szedni, faágacskát szétcincálni, bogarakat nézegetni mind nagyon szeret.

A játszótér is egyre nagyobb kedvenc, és kezd már társadalmi életet is élni. Ma például a homokozóban a kölcsönadás-kölcsönvétel problémakörét jártuk körbe. Először is minden homokozójátékát szépen egyesével kölcsönadta egy másfél éves kislánynak, majd elindult, hogy ő is kölcsönkérjen. Ebben kevesebb sikerrel járt, mert egy, az asszertációs korszak kelletős közepén járó és nemigen kommunikálós kisfiút nézett ki magának, aki persze füle botját se mozgatta. Pedig a lány nagyon illedelmesen kérdezte, ahogy tanítottam, hogy kölcsönkérhetem a lapátot? De nem jött válasz. Így továbbvándorolt és kikötött a csúszdán, mindenki megelégedésére.

Beszélget, megszólít másokat, pechjére általában nagyobb gyerekeket, akik nem foglalkoznak a dedósokkal, vagy kisebbeket, akik még nem tudnak beszélni. De nem adja fel, próbálkozik: gyerekkel, boltosnénivel, szembejövő bácsival, akinek megmutatja a pörölycápát, és persze a foglalkozásokon már mindenkivel. Ma teljes volt az extázis, mert kiderült, hogy pénteken van nyílt nap a Meseoviban, és már lelkesedésben ég, hogy megyünk oviba.

Tegnap hajnali negyed 6 körül éktelen robajra és sírásra ébredtem. Kiskukk átjött, és szokása szerint megállt az ágyunk mellett, a fejét ráhajtotta, hiszen ilyenkor félig alszik.
Na most nem félig. Elaludt, és a nagy alvásban beesett az ágy és az éjjeliszekrény közé. Szerencsére gyorsan megvigasztalódott, mikor mondtam, hogy jöhet közénk aludni... engem rögtön elkezdett kitúrni, meg amúgy is felébredtem, úgyhogy betámasztottam a paplanommal, és otthagytam apjával. Édesdeden aludtak együtt még vagy 3 órán át:)