2010. január 28., csütörtök

Szakad a hó, Holle anyó

Arra ébredtünk - nyilván kettecskén a nagyágyban -, hogy megint fehérbe borult a világ, kavarogtak a hópihék a jegeces szélben. Természetesen nyomban eldöntöttem, hogy rendrakós napot tartunk. Ennek jegyében végre egyberaktam az összes legót, amitől felszabadult egy kartondoboz. Aztán kiraktuk a mosogatógépet. Azazhogy együtt kezdtük, de aztán a lány örömmel felfedezte benne a merőkanalat, és felkiáltott:
- Ez éppen jó lesz nekem! - és elrobogott.
- Mire lesz neked jó?
- Evezőnek! - és bepattant a kartondobozba, leült, evezni kezdett a merőkanállal, és közölte:
- Leus vagyok, kajakozok.

Majd kijön az előszobába, belebújik a gumicsizmába. Közli:
- Útnak indulok.
- Hová, babám?
- Messzi-messzi Angliába.
- És Angliában hova mész?
- Stocktonba! - majd nekiindul a nagyszobának.

1 megjegyzés:

urszusz írta...

Én pedig nagy távcsővel kémlelem a messzi Stocktonból, hogy érkezik-e már a tengerről egy dobozban ülő, kanalazó lány :)