2010. július 1., csütörtök

Ákombákom

Naphosszat ezt hallgatjuk. Kisasszony leül kis piros székébe, feszült figyelemmel bámulja a rádiót/muzsikát, és gyakorlatilag memorizálja a dalokat. Aztán beül a hintába és elkezdi mondani. Mesél is, saját fejből.

Ma viszonylag passzív nap volt, gyakorlatilag semmit nem csinált, leginkább aludt. Azt hiszem, a kullancsoltás dolgozik benne, de talán már itt a vége. Délutánra már egész jól megéledt, volt nagyágyon ugrálás, de leginkább bagolydoktoros játék a nagymamával. Ennek keretében nagymama a nagyágyon pihengetett, a lány meg gyógyította. Nagyon édes, ahogy kézrátétellel gyógyít. Cirógatja nagymama valamelyik kézreeső testtáját, komoly, koncentrált arccal. Aztán közli:
- Eltörött a szárnyad, de már meggyógyult.

Hintázunk este, odalátszanak a vonatok. Már sötétedik, a vonatokon felkapcsolták a fülkevilágítást. Arról beszélgetünk, hogy amikor nagymama csak egy napra ruccan le a Balcsira, akkor ilyen vonattal szokott hazamenni. Feldolgozza a hallottakat:
- Nagymama is utas.
- Igen, fülike, nagymama is utas olyankor.
- Amikor nagymama felveszi a szemüvegét és utazik, olyan, mint egy vakond.

Mostanában az esti fürdés után nagymama is megfürdik a lány vizében. A lány ül a wc tetején, törölközőben vagy köntösben, és instruálja nagymamát:
- Játsszál!
- Babám, én nem szoktam játszani a kádban, én fürcsizek.
- De játszhatsz a kishajóval. A játékkal is játszhatsz. Játsszál! Pancsizz!

Este befekszenek a nagyágyba, még hallom az altató beszélgetést:
- Jó volt a doktoros játék. Jót játszottunk. Játsszunk máskor is ilyet!

Kezd másképpen beszélgetni, másképpen közölni. Már megjelenik, hogy örül dolgoknak, örül, hogy lejöttünk, örül, ha örülök. Hogy szeret vagy nem szeret valakit vagy valamit. Rengeteget kell mesélni neki, és nem ám a könyvbeli meséket, hanem mindig ki kell találnom valami újat. És lehetőleg meséljem tovább, amit kitalálok. Pechemre most a Charlie and the numbers-sorozat a nagy kedvenc, és mindennap többször el kell mesélnem - tehát ki kell találnom -, hogy mit is csinál most éppen a One. Meg a Two. A Three meg a Four meg a Five. Ésígytovább. Sajnos Popról és Pizről ezügyben már teljesen leszokott, pedig az könnyebb lenne, mert azok csak ketten vannak:)

Nincsenek megjegyzések: