Hóemberek és zsebkendők

A kisasszonyt meglepte a nátha, most orrhangon döngicsélve nyekereg, szerintem ma lesz a legrosszabb napja. De azért a formáját hozza. Mindig közli, hogy fityeg-e az orrából a kukac, és persze követelőzik, de csak a maga helyes módján.

Két napja a nagyasztalnál, nagyszékről eszik. Apa felhozta az ülésmagasítót a tárolóból, tegnap gurtni is került rá, úgyhogy nem csúszkál a széken, és szépen onnan eszeget. Azért kell gurtni és nem teljesen fix rögzítés, mert egyébként az ülésmagasító színpadként is szolgál, ahonnan az antanténuszt énekeljük teli tüdőből. Emellett még a fotelen hintázgat-tornázgat, billeg a karfáján hason, meg juhézik a fotelben. Gyurmázunk orrvérzésig, most a matricákról egy egészen kicsikét leszoktunk. Nagymama a sláger, ő sose tud rossz lenni. Ezen kívül most a hóembereknek van kurzusa, jobban tetszenek neki, mint a télapók. Megjegyzem, ahogy egynémely télapó kinéz, meg is tudom érteni.

Múltkor szundított egyet délután. Jó mélyen alszik, ha már egyszer elalszik, rendszeresen az van, hogy nem bírom kivárni, míg magától felkel, mert az lenne kábé este 9, az meg marhaság, ha 4-kor alszik el. Szóval 6 körül szoktam kelteni. Múltkor keltem fel, az első szava az volt:
- Édességet kérsz. Hóemberes csokit.

Szombaton itt voltak Ótyika és Daniék, lány megáll Ótyika előtt csípőre tett kézzel és megkérdezi:
- Mi van, Ótyika?

És már visszaköszön, hogy szia anya. Mindent meg kell etetni, amivel játszik, most épp a Forum Romanum mellett nagymamával felszedett óriási fenyőtobozt eteti roppropp-kenyérrel, és nem ám csak úgy, hanem kell mondani hozzá, hogy nyammnyamm. A csicsergőben is sikerült már tisztázni a hovatartozást, mikor a kisasszony elkezdte mesélni:
- Menóra. Fehér menóra. Jó étvágyat menóra!

Közepesen bután néztek ránk:) Aztán elmagyaráztam, hogy van egy menóra, amivel játszani is szoktunk, és meg szoktuk etetni. Na puff... ennyit a világnézeti semlegességről:)

Most is idenyüzsgött, és miután leszedte gyakorlatilag az összes matricát az erkélyajtóról, sürgősen ideadta ajándékba az ajándékcsomagokat meg a hópihéket, majd kért ceruzát, de nem volt ám elég egy, mindkét szívecskés ceruza kellett. Természetesen már letette, csak elkérni kellett, és most az ülésmagasítót odacipelte az erkélyajtóhoz, ráállt és ott pipiskedve szedi a mamahópihét.

A hét legjobb kérdése (szó szerinti idézet):
- Hogy hívják azt a bácsit, aki árulja a csirkecombot meg a karajhusit?

(Kép forrása itt)