2010. szeptember 12., vasárnap

Anyaaa, gyere máááár!

És anya megy. Gyurmázni, legózni, mesélni, teszveszezni, pisilni, kakilni, főzni, enni, aludni. Leginkább az utóbbi.

Mostanában úgy alszik el este, hogy befekszik a kiságyba, én melléfekszem a földre, átölelem a hátát, ő meg átkarolja (helyesebben megpróbálja) a hátamat. Ha el találom venni a kezemet, még félálomban is odanyúl érte és visszaigazítja. Mert kérem rendnek kell lennie. A délutáni pihi kicsit könnyebb, feltéve, hogy a nagyágyba megyünk, mert ott csak betolat, mint a kisautó, ott van 2-3 percet és aztán apa helyére gördülve, két paplanba bagyulálózva, a két párna közé fúrja a fejét és elalszik.

Az esti kakaót egyre gyakrabban készíti apa, és már szokta is igényelni a kisasszony, hogy apa csináljon atomkakaót a kis szerszámával. A kis szerszám egy tejhabosító, amitől persze a kisasszony fél, mert mikor megfogta és bekapcsoltuk, vibrált a szára és erre nem számított - de ettől még apa készítse a kakaót, és a kis szerszámmal készítse a kakaót.

Dalol napestig, hol dudorászik, hol szöveggel, és mondja a meséket One-ról, Two-ról, Three-ről, Dracoról, Pitchről és Potchról, mostanában néha Kippkoppról is, és hol nyár van, hol tél, hol reggel, hol este, hol fagyiznak, hol várat építenek, hol lázasak, hol buliznak.

Az elefánt, mikor felemeli az ormányát, hogy trombitáljon: ormít.
Anya teregit.
A lány kaklant a vécén.

És annyi mindent mond, hogy ember legyen a talpán, aki nem felejti el a felét:)

Nincsenek megjegyzések: