Esik az eső

Így legalább lehet pöttyös gumicsizmában menni apával a sima boltba. Nézem őket az erkélyről, ahogy bandukolnak kézenfogva, a lány minden pocsolyába gondosan beletoppant. Helyesek.

Úgy néz ki, talán túlvagyunk a húsvétkor elkapott nyavalyán. Volt láz, volt fulladozó köhögés, hányás vagy 3-4 napig a slejmtől. A lány már nagyon ki van művelve, ha úgy érzi, hogy szükség van rá, szól, hogy kell a lavór. Az összes létező ruhája és ágyneműje ki van mosva, legalább most minden tiszta:) És persze készülünk a nagymamával lebonyolítandó tapolcai pancsizásra.

Egyre inkább szobatiszta, gyakorlatilag szinte teljesen, csak ha megijed valamitől, akkor pisil be, ez persze nem itthon szokott előfordulni, hanem mikor elmegyünk. Meg kell tanulnom, hogy viszek váltás ruhát. Nyilván akkor pisilt be, amikor épp nem volt nálam, mert már kezdek azért hozzászokni:) És mesél, és mesélni kell neki.

Húsvétra kapott Playmobil doktornénit meg gyerekeket meg babakocsis családot. Azóta sokszor játszik doktorost, ma épp rendelt a doktornéni.
- Most a kislány megy a doktornénihez. Fáj a hasa, mert sokat tévézett. Kap rá szurit.
És tényleg, mert a doktornénis készletben van pici injekciós fecskendő, tehát van szakszerszám is. A nagy mesék még pisilés és fürdés közben mennek. Tegnap este is bemegyek a fürdőbe, mire rám néz, és azt mondja:
- A Pop egy másik óvodába jár. Én majd iskolába fogok járni.

Mostanában este apával száll ki a kádból és ők mosnak fogat, én már csak öltöztetni kapom meg, és az első esti mese apával zajlik. Szegény apa lázad, már nagyon unja Annát és Petit, de nincs kegyelem, mert most az a mesekönyv a sláger. Apa persze nem apa lenne, ha nem boltolná le, hogy ő most inkább szilszált fog olvasni, és azt olvassa.

Továbbá ma történelmi jelentőségű nap van: a kisasszonyka rendes felnőtt tejet ivott reggelire. És délután. Kíváncsi vagyok, mi lesz este:)